A sárvidékeken nemhogy a mentő nem ér oda 15 percen belül egy infarktusos beteghez, ennyi idő alatt még egy traktort sem könnyű találni, amely behúzná a beteghez a rohamkocsit.
Kiss István 50 ezer forintos rokkant nyugdíjból él Pálmonostora közelében lévő tanyáján.
János lova Tömörkény határában
József és felesége tiszaföldvári kunyhójuknál.
Kovács Lajos konyhájának fala Csanyteleken. A legtöbb “sárvidéken” élőnek súlyos problémát jelent a lakás vagy a ház fenntartása.
A 86 éves Sebő Anna 58 éve él csanyteleki otthonában. Unokái már évek óta külföldön élnek.
Régi sírkövek a Csanytelek temetőben.
Luca édesanyjával és nagyapjával csanyteleki házukban Csongrád megyében, ahol öt bátyjával és a szülőkkel élnek. A legfrisebb adatok szerint a kisgyerekek közel negyede szegénységben él Magyarországon.
A földutak mentén élők szerint minden tönkremegy a sárban. A ház, az autó, a biciklik, de még a lábbelik is.
A Csongrád megyei Csanyteleken a lakosság 30 százaléka él földutak mellett. A nehezen megközelíthető helyeken jellemzően a szegényebb emberek laknak.
Vasárnapi ebéd a Borsos családnál.
János kutyájával csanyteleki otthona előterében.
Kevés család engedhet meg magának haszonállatokat.
Kovács Lajos házának előterében válogatja a fémhulladékként eladni szánt matracok rugóit Csanyteleken. A település nemcsak az elszegényedéssel, a földutak okozta problémákkal is küzd.
Esős évben nemcsak a sár, de a feltörő belvíz is sújtja a földutak mentén élőket.
A 15 éves Zsolti édesapja tanyájának közelében, a Tömörkény melletti tanyavilágban.
Ilona közmunkás, a család másik bevétele a férje 50 ezer forintos rokkantnyugdíja. A szegények nagy részének nem adatik meg, hogy a munkájából éljen. Az idő múlásával válik a helyzetük kilátástalanná.
Özvegy Bende Balázsné és a kislánya, Nórika olyan tanyában él, amelyhez egy agyagból épült gátszakasz mentén lehet eljutni.
Az elpusztult bárányokat legtöbbször a pásztorkutyák kapják meg a tanyákon.
Bende Balázsné csanyteleki, földutak menti otthonában. Máriának évekkel ezelőtt halt meg a férje. Közösen vették a tanyát, hitelből, a rokkantnyugdíjas asszony azóta egyedül törleszti a részleteket.
Elhagyott ház Csanytelek egyik utcájában.
Kovács Lajos nyugdíjas, házának egyetlen, pár négyzetméteres szobájában.
Hagyományos disznóvágás Csanyteleken.
Pálinkát fogyasztó vendég a Borsos családnál. Az alkohol komoly probléma Magyarországon, 10 millió lakosból 800 ezer alkoholista. Az úgynevezett nagyivók száma pedig eléri a 2 és fél milliót.
Hatméteres világító kereszt a Csongrád megyei Baks községben.
A 73 éves Bozó József egy általa átalakított Volvo buszban él háromhektáros tömörkényi birtokán. Évekkel ezelőtt mindenét pénzzé tette egy honfoglalás korabeli falut tervezésére, de senki sem támogatta az ötletét.
Emu egy csanyteleki farmon.
A szegénység nem akadály, hogy a gyerekek otthon is kellő kreativitással játszanak.
Csanytelek, 2020
A 7 hónapos Patkó Erika családja tömörkényi otthonában.
A Vida család nappalijának fala Tömörkényben.
A közösségi oldalak és a telefon ugyanúgy meghatározó a helyi gyerekek életében, mint a jobb módban élőknek.
Fekete Ferenc juhász egy elhagyott kisvasút sín mellett a tömörkényi horgásztavaknál.
A 86 eves Sebő Anna otthonában
Szénabálák pihennek a csanyteleki volt Lenin telep melletti mezőn
Sárvidék
A Sárvidék egy hosszú távú fényképészeti projekt, a magyar földutak menti élet mellett a szegénység, az elvándorlás és a helyi mindennapi problémák személyes perspektívája.
Magyarország számos megyéjében élnek életvitelszerűen és kényszerűen földutak mellett, melyek száma elképesztően magas. A kistelepülések egyik legnagyobb problémáját és feljődésük gátját manapság a közutak állapota jelenti: Magyarországon az önkormányzati közútak több mint 70 százaléka ugyanis kiépítetlen, azaz burkolattal nem rendelkező földút. Ez az arány pedig a Dél-Alföldön a legmagasabb, ahol 80% körüli az önkormányzati kiépítetlen utak aránya.
A földutak menti mindennapi problémák jelképes települései a Csongrád megyei Csanytelek és Tömörkény, ahol a lakosság harmada él földutak mellett – a Tisza közelében pedig olyan a talaj, hogy esős időben mind járhatatlanná válnak. A helyben élők mindennapjai merőben eltérnek a városban lakók által megszokott körülményektől és a nyári időszak kivételével szinte naponta kell együtt élniük a betonutak hiányával. Sok évvel ezelőtt Csanyteleken 2 millió forintot költöttek, hogy megtervezzék, engedélyeztessék és megpályázzák három különösen rossz állapotban levő földes utca felújítását. Nem nyert az önkormányzat, mert nem tudták forgalomszámlálási adatokkal és baleseti statisztikával bizonyítani, hogy a szilárd burkolatra igenis szükség van. Egy, az év jelentős részében járhatatlan úton nem lehet a nagy forgalommal igazolni, hogy szükség lenne a megjavítására, és a szénásszekerek sem rohannak egymásba olyan utcán, ahol a terepjáró is elakad. Itt is, mint sok más hasonló településen, nemhogy a mentő nem ér oda 15 percen belül egy infarktusos beteghez, ennyi idő alatt még egy traktort sem könnyű találni, amely behúzná a beteghez a rohamkocsit.
A tanyavilágok elnéptelenedése, a vidéki elvándorlás és a szegénység terjedése is jellemzi a ”Sárvidéket”. Az Európai Bizottság által kiadott adatok szerint például minden negyedik magyar él szegénységben, a mélyszegénység pedig 1 millió magyart érint, ami egy 9,9 millió lakosú országban elképesztően nagy szám.
Mindezek mellett pedig a vidéki Magyarország komoly problémája az elvándorlás. Az ifjú és középkorú magyarok jelentős hányada már megkezdte a kivándorlás tervezését, hogy elhagyja az országot. Jelenleg több mint 600.000 magyar él külföldön az Európai Unióban.