Bemerítés előtt imádkoznak pásztorok Horgos mellett.
Ördögűzés Taktaszadán. Az ujonnan megtérők közül még sokan hisznek a babonákban, például a rontásban is.
Vadász Dezső gyülekezeti vezető otthona Tiszavasváriban
Kocze Dezsőné a legidősebb megtérő Uszkán. A többségében romák lakta falut az 1980-as években térítették meg a magyarországi szabadkeresztény egyház gyülekezetének pásztorai - azóta a kocsma is bezárt a településen.
Orgovány napszámban diót szed a vasárnapi mise előtt Uszka közelében. Magas a munkanélküliség a faluban, legtöbben napszámból keresik a kenyerüket.
Bemerítkezésre várók Horgos mellett.
Durkó Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának vezetője bemerít egy gyülekezeti tagot Kótajon
A katolikus verbita rend miséje Körömön. A cigánymisszió célja, hogy éreztesse a romákkal, hogy a templomban elfogadás, szeretet és megbocsátás várja őket – mondja a gyülekezetet vezető indiai Lourdu atya.
Rézműves József pásztor igét hirdet Kótajon
Szálasi nevét tetováltatta a karjára a volt bőfjeű Kis István, aki ma roma fiatalokat térít meg és a békési pünkösdista egyházban prédikál.
Szűz Mária szobor egy ház oldalában Kompolton
Nő transzban, Élet Kenyere Közösség, Tiszavasvári
Roma Biblia
Tucatnyi kisegyház és a történelmi egyházak is végeznek roma pasztorizációs tevékenységet Magyarországon, van külön roma missziójuk, térítik meg a szegénységben élőket, akik számára a hit jelenti sokszor az egyetlen reménysugarat. A döntően rendszerváltás után hitüket megtaláló romák több mint nyolcvan százaléka karizmatikus gyülekezetekbe jár. A pünkösdi-karizmatikus mozgalom a fejlődő országok legdinamikusabb növekvő keresztény mozgalma. A jellemzően szegény negyedekben előretörő mozgalom sikere többek között abban rejlik, hogy hisznek bene, hogy a szentlélek bárkin kerszetül hathat.