Balázs Mohai - Kengyija – no man’s land
-
- László áll egy szójaföld mellett. Évtizedeken át volt Kengyija vadásza, de ma már horvát állampolgár nem tarthat fegyvert Kengyijában. //
-
- A horvátországi Batinát és a szerbiai Bezdánt összekötő 638 méter hosszú határ-híd a Duna fölött. //
-
- Sándor földművelésből él, és minden nap horgászik. //
-
- Egy kagyló került elő a földből. Korábban közel 200 lakosa volt Kengyijának, de részben az árvízek miatt már csak 8-an maradtak otthonukban. //
-
- Haldarabok egy bográcsban. Jellemzően halat fogyasztanak a helyiek. //
-
- Mária rendszeres orvosi ellátásra szorul, de a határátkelő miatt kénytelen szerb ellátást igénybe venni. //
-
- Mária áll egy árterületen. Egész életében földműveléssel és halászattal foglalkozott itt. Tartozzon is bárhová Kengyija, Mária és a jelenlegi lakosok már nem akarnak innen elköltözni. //
Kengyija – no man’s land
There is a land of 90 square kilometres on the Danube between Batina, Croatia and Bezdan, Serbia, which is officially part of Croatia but lies on the Serbian bank of the river. The territory has now only nine inhabitants, all Croatian citizens with Hungarian origin. To reach the nearest Croatian village, Batina, they constantly need to cross the border checkpoint set on the bridge between the two countries. Due to the confused situation, they cannot sell their goods, nor are they allowed to hunt or fish. Moreover, they need to cross the river for basic public services such as healthcare. They have to cope completely on their own, between two countries.