Bácsi Róbert László a Capa-nagydíj 2021 ösztöndíjasa volt

Posted on nov 2, 2021 in Egyéb Hír
A Capa-nagydíjat minden évben olyan, a fotográfia bármely ágában dolgozó alkotó kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot. A Capa Központ az ösztöndíjak és a díj odaítélésével is hangsúlyozni ... »»

Capa-nagydíjat minden évben olyan, a fotográfia bármely ágában dolgozó alkotó kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot. A Capa Központ az ösztöndíjak és a díj odaítélésével is hangsúlyozni szeretné elkötelezettségét a társadalmat gazdagító kreatív művek elkészülése mellett. Az ösztöndíjak és a díj az alkotók további fejlődését és jövőbeni kísérletezésének előmozdítását szolgálja.
Bácsi Róbert László: Hegyi-Karabah – Hiányzó generációk című munkáját 2021. október 21-én mutatta be a Capa Központban

Hegyi-Karabah Köztársaság, ez a korábban etnikailag sokszínű, de ma túlnyomóan örmények lakta kaukázusi terület a Szovjetunió széthullását követően, 1996-ban nyilvánította ki Azerbajdzsántól való elszakadását. Függetlenségét a világ nem ismeri el, de jure ma is Azerbajdzsán része, amellyel háborúban áll.

Az ország helyzetének megértéséhez ismernünk kell az előzményeket. Bár a területet mindig is túlnyomórészt örmények lakták, Sztálin nyomására 1921-ben Azerbajdzsán része lett Hegyi-Karabah Autonóm Terület néven ez a természeti erőforrásokban gazdag kis ország. 1991-ben nyílt háború tört ki Azerbajdzsán és Hegyi-Karabah örmény lakossága között, amelyben harmincötezren haltak meg. Az azeriek vesztettek, Karabah az ellenőrzése alá vont azeriek lakta területeket is, amelyek nem képezték a történelmi Hegyi-Karabah részét, ezzel borítékolva a későbbi konfliktusokat: a 2016-os „négynapos háború”, majd a 2020 szeptemberében az azeri hadsereg által az örmény katonai állások ellen indított offenzíva a megoldatlan területi és etnikai feszültség következménye volt. A hat héten át tartó harc mindkét oldalon jelentős emberáldozattal járt. A háborút az örmények elvesztették, a megtorlásoktól tartva több mint ötvenezer karabahi örmény menekült el az otthonából, főként Örményországban keresve menedéket.

Jelen állás szerint Hegyi-Karabah újra egy „sziget”, történelmi területeinek jelentős részét és a határvidéket az azeriek vonták ellenőrzésük alá. Örményországgal az orosz békefenntartók által felügyelt Berdzor-korridoron keresztül van csak összeköttetése.

A Hegyi-Karabahban élő emberek sorsában rögtön megérintett az a kettősség, és az ebből fakadó lelkiállapot, amelybe a Szovjetunió felbomlása után számos térség lakói kerültek: az ország kimondta függetlenségét, ám azt a nagyhatalmak eltérő okokból nem ismerték el. Mint egy csónak, amely két part között, a nyílt vízen rekedt, kikötni, megállapodni sehol nem tud, úgy élnek Hegyi-Karabahban és más utódállamokban az emberek. Számukra a Szovjetunió összeomlása nem hozott valóságos szabadságot, a nemzetállami és területszerzési törekvések leginkább rövidebb vagy hosszabb, kínkeserves fegyveres konfliktusokat eredményeztek, amelyeket évtizedek óta nem tudnak maguk mögött hagyni. Ezeknek a társadalmaknak a megismerése, helyzetük pontos megértése, a fotográfia eszközeivel történő kibontása és bemutatása foglalkoztat 2009 óta. Az a vágy visz vissza időről időre Hegyi-Karabahba, hogy ennek a mindössze egykilenced magyarországnyi kis országnak a sorsát megismertethessem a világgal, képeimmel közel hozzam a valóságukat, a hírek mögött rejlő emberi sorsokat.

Örmények generációinak sorsát határozzák meg a háborúk, de még a száz évvel ezelőtti örmény genocídium (1915–1917) hatása is mind a mai napig tetten érhető. A meghatározó középgeneráció, amelynek a társadalom gerincét kellene alkotnia, folyamatosan hiányzik. A tavalyi harcokban részt vevő katonák egy része az első háborúban lett félárva, árva, mások pedig veterán apjukkal együtt vonultak be a hadseregbe.

Jerevánban található a Hősök Temetője (Yerablur), a 2020-as harcokban elesettek túlnyomó többsége 18-20 éves fiatal. Egy újabb generáció fiainak jelentős része halt meg tavaly, ez továbbra is fenntartja és tovább mélyíti az örmény és az azeri nép és országaik közti feszültséget. És, hogy ez mikor ér véget? A választ nem ismerjük…

A munka egy korábbi stádiumában az alkotó az Emberi Erőforrások Minisztériumának Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasa volt.

A Hemző-díjas Végh László bemutatja Isten, Huskyk, Havasok című anyagát

Posted on nov 2, 2021 in Egyéb Hír
Végh László 2020-ban nyert Hemző-díjat. A Capa Központban 2021. november 4-én mutatja be az elmúlt egy évben tovább folytatott Isten, Huskyk, Havasok című anyagát. „Kiss Attila a Borgói-hegység lábánál megbúvó Óradna falu katolikus plébánosa. Pappá szentelése óta, vagyis ... »»

Végh László 2020-ban nyert Hemző-díjat. A Capa Központban 2021. november 4-én mutatja be az elmúlt egy évben tovább folytatott Isten, Huskyk, Havasok című anyagát.

„Kiss Attila a Borgói-hegység lábánál megbúvó Óradna falu katolikus plébánosa. Pappá szentelése óta, vagyis tizenhét éve foglalkozik huskykkal. Autodidaktaként kezdte ezt a sportot, ma már világbajnok és Európa-bajnoki ezüstérmes a nemzetközi kutyaszánhúzó mezőnyben. […] Az egyik első szánhúzós útjánál, ahogy elindult felfelé a hegyekbe, Attilának spirituális élményben volt része. »Ekkor már tudtam: nem leszek egyedül többé, mert velem van a Jóisten és ez a két csudaszép állat. Az Örökkévaló valamiért elébem vezérelte ezeket a jámbor jószágokat, feladatot mért ki rám velük kapcsolatban.«”

Urbán Ádám a 2021-es Daegu Photo Biennale kiállítója

Posted on okt 23, 2021 in Egyéb Hír
Urbán Ádám Szellemváros című anyagával bekerült a koreai Daegu Photo Biennale kiállítói közé. Az egymilliárd euró tervezett költségű beruházásból csak az első ütem egy része, az alapinfrastruktúra és az épületek szerkezete készült el, amikor a finanszírozó kiszállt ... »»

Urbán Ádám Szellemváros című anyagával bekerült a koreai Daegu Photo Biennale kiállítói közé.

Az egymilliárd euró tervezett költségű beruházásból csak az első ütem egy része, az alapinfrastruktúra és az épületek szerkezete készült el, amikor a finanszírozó kiszállt a projektből. A sajtóban leginkább szellemvárosként emlegetett beruházásban az alvállalkozó cégeknek több mint kétmilliárd forintja ragadt bent: a betontorzó nemcsak a hitelező bank pénzét, de építőipari vállalkozások milliárdjait is maga alá temette.